1. |
Átok
04:22
|
|||
Átok
Te, ki azért jöttél világra, hogy az én utamba állj
Azt gondolod, uralkodhatsz, de semmid sincs, mivel hatni tudsz rám
Szánalmas emberi érzelmeid gyengévé tesznek, mint egy kivert kutyát
Ártani próbálsz és nem veszed észre, magad alatt vágod a fát
Hőssé teszel mások szemében
Azzal, hogy gyűlölsz, hogy vesztemre vársz
De aljasságod miatt senki se tisztel
Neked csak megvetés jár
Eltaposlak hitvány féreg
Erőt ad a szenvedésed
Megátkozlak ellenségem
Ezer rontás szálljon reád
Könnyed hulljon, véred folyjon
Örök fájdalom legyen e földi világ
Hallgasd amint bosszúm zaja
Dobhártyádat beszakítja
Törjön csontod szilánkokra
Fulladj bele jeges tóba
Kínok közt fogsz meghalni
Elevenen elrohadni
Elmédet bomlassza méreg
Húsod rágja tengernyi féreg
Nyomorba dönt szavaim súlya
Elsodor a gyász folyója
Szívedben a keserűség tőre
Elmerülsz az ürességbe
A végzet hírvivőit hívom
Hogy átkom megfoganhasson
Jöjjetek Abaddon nevében
Pusztítsátok ellenségem
Tiszta szívből rádzúdítom
A pokol összes kínját
Szenvedni fogsz, míg össze nem roppansz
És megtalál a legszörnyűbb halál
/Szenti Attila/
English translation:
Curse
You who was born to be in my way
Think that you can reign but you have nothing you can influence me with
Your miserable human feelings make you weak like a rogue dog
You try to hurt and you don’t realise you put a noose round your own neck.
You make me a hero in others’ eyes
In order to hate and wait for my doom
But by the reason of your atrocity nobody respects you
Contempt is what deserve you
I trample you worm of a man down
Your suffering gives me strength
I call down curse on my foe
Thousands of hexes dump on you
Stream your tears, flow your blood
Eternal pain have to be this human world
Listen as the noise of my revenge
Crash in your tympan
Splinter your bones
Drown into the frosty river
You will die among torments
To rot vividly
Toxin your mind
Gnaw your flesh thousands of worm
Tumble you to poverty the weight of my words
Sweep the mourning of river
The pit of acridity is in your heart
You sink in emptiness
I call the couriers of destiny
To conceive my malediction
Come under the name of Abaddon
Destroy my foes
I stream from my true heart
All pain of the Hell
You will suffer till you crash
And the most horrible death finds you
|
||||
2. |
Nincs
03:40
|
|||
Nincs
Visszatért egy régi érzés
Miről azt gondoltad, rég meghalt már benned
Millió elveszett emlék
Előkúsznak a sötétből, feltámadnak poraikból
De te nem akarod egyedül, sírva
Átélni őket újra meg újra
Előtted vakító szépség
Mégis ellenállsz, mert tudod, hogy csak illúzió
Mindegyik nyíló rózsában
Megtanultad látni a hervadót
Nem létezik mennyország
Csak a rideg valóság
A pokol mindig benned él
Bármerre jársz, elkísér
Az elfojtott érzelmek
Előtörnek belőled
De te nem akarod egyedül, sírva
Átélni őket újra meg újra
Mindannyian halottak vagyunk
Az idő egy másik tartományában
De örökké élünk, ahol most vagyunk
Ha múlttá válik holnapunk
Életünk nem más, mint emlékek sora
A múltban éljük le hitvány életünk
Nincs jelen, nincs jövő
Káosz szülte rendszer, hamis világkép
Értelmetlen minden, hiszen úgyis véget ér
Nincs kezdet, nincs vég
Egy igaz társra vágysz, pedig csak te vagy
Rajtad kívül minden más csak tűnő pillanat
Nincs senki
Minden nappal egyre csak lejjebb
Míg lezárul végül minden kiút
Csak a fájdalom marad, a saját poklod
Amitől soha nem szabadulsz
/Szenti Attila/
English translation:
Ain't
An old feelin’ has returned
Which you thought has died inside
Million lost memories
Come from the darkness, resurrect from their dust
But you don’t want to
Cry alone
Evoke them
Again and again
Afore you a blinding beauty
But you resist ’cause you know it’s just an illusion
You learnt you can see the withering
In every blooming rose
Heaven does not exist
Only the harsh reality
The Hell is always alive inside you
Wherever you go it is there
Repressed feelings
Spout out from you
But you don’t want to
Cry alone
Evoke them
Again and again
All of us are dead
In another period of time
But we will live forever from now
If our tomorrow becomes our past
Our life is not else but a line of memories
We live our abject life in the past
No present, no future
The system of born chaos, false ideology
Everything meaningless sith it will surcease
There’s no beginning, no ending
You wish a true mate but there’s only you
Besides you everything else is a transient moment
There’s nobody
Every day you just slip lower
Till each egress terminates
Pain is what stays only, your own shades
But you never get rid of it
|
||||
3. |
||||
Aranyló reggel, ezüstös éj
Egy ezüstös éjjelen ezüstös ködbe fagyott
Dermedt tájban dermedt fényt adott
Jeges fák közt vad lármát csapott
Megátkozta az összes holnapot
Halványsápadt csillogásban gyönyörért indult pusztulást kapott
Hideg szívbe hideg harmatot
Örök létbe örök kárhozatot
Egy aranyló reggelen aranyló tüzet rakott
Madarat csodált, madarat áldozott
Ébren szállva ébren álmodott
Megátkozta az összes holnapot
Halványsápadt csillogásban gyönyört kínált, pusztulást adott
Hideg szívbe hideg harmatot
Örök létbe örök kárhozatot
Gyönyört kínált, pusztulást adott
Örök létbe örök kárhozatot
/Szenti Árpád/
English translation:
Golden Morrow, Silvered Night
On a silvered night he froze in silvered mist
In a numbed land he gave a numbed shine
Among frosty trees he wildly woke snakes
Called down curses to all tomorrows
In a pale glimmering he took to delight but he got doom
In a cold heart, cold dew
Eternal being, eternal damnation
On a golden morrow she lit a golden fire
She admired and sacrificed a bird
Flying woken she dreamt woken
Called down curses to all tomorrows
In a pale glimmering she offered delight and gave doom
In a cold heart, cold dew
Eternal being, eternal damnation
She offered delight, gave doom
Eternal being, eternal damnation
|
||||
4. |
Hódító
04:07
|
|||
Hódító
Féltve ringatta álmait
Miket hitte, hogy valóra vált
Leigázott mindenkit
Ki útjába állt
Előtte hevert az egész világ
Megkapott mindent, amit kívánt
Hatalmat, alázatot
De valami mégis hiányzott
Azt teszitek amit én akarok
Csak szolgák vagytok az úr én vagyok
Térdeljetek, imádjatok
Ha ellenálltok, mind meghaltok
Háború az életem
Erőszak, szenvedés tart életben
Mindent, mit elértem
Véres győzelem hozta el nekem
Nincs bennem érzelem
Csak üresség lelkemben
Nem félek semmitől
Senki sincs, ki megöl
Ám egy napon jött egy új hős
Ki elég erős volt és bátor
Hogy szembenézzen a zsarnokkal
Kiválva a nyájból
Szíve teli gyűlölettel
Egy szebb jövő reményével
Megölte a gonosz királyt
Koronája fejére szállt
Dicsőségtől megrészegülve elvesztette álmait
Öncélúan kergette kicsapongó vágyait
Elődjéhez híven népét sanyargatta
Míg nem jött egy új hódító, ki őt is eltaposta
/Szenti Attila/
English translation:
Conqueror
He cradled his dreams gently
That he thought came true
He conquered everybody
Who obstructed his path
The world laid before him
He got what he wished
Power, humility
But something was still missing
You do what I want
You are just slaves, I am the Lord
Kneel, adore me
If you resist, all of you will die
My life is war
Violence, suffering that keep me alive
Everything what I achieved
Was brought to me by the bloody victory
I have no feelings inside
Just emptiness in my soul
I am not afraid of anything
Nobody can kill me
But a hero came one day
Who was strong enough and brave
To face the oppressor
Leaving the flock
Full of hate was his heart
Hoping for a brighter future
He killed the atrocious king
Whose crown got on his head
Delirious with glory he lost his dreams
Hunted his raffish desires for his own interest
He mortified his commons like his forefather
Till a new conqueror came who trampled down him as well
|
||||
5. |
Aranykor
06:03
|
|||
Aranykor
Itt vagyunk és lenni szeretnénk
Még sok ezer évig, ha tehetnénk
De ez nem így van, időnk véges
Elmúlik mind mi rossz volt, s mi édes
Tovatűnt ifjúság, keserű valóság
Megfakult emlékek, elveszett remények
Elszakadt kötelék, gyötrő magány, egyedüllét
Fájdalom, üresség, pokoli kínok, szenvedés
Fiatalok voltunk és erősek
Most gyengék vagyunk, öregek
Lassan kihunynak a csillagok
Süllyedő hajónk fölött
Fekete a tenger sötét az éj
Rongyos vitorlánk tépázza a szél
Hiába várjuk, már nem jön a fény
Lenn a mélyben nincs remény
Félelem szövi át minden percünk
Életünk utolsó alkonyán
Gyászoljuk önmagunk, rothadó testünk
Gyönyörből született haldokló létünk
Fiatalok voltunk és erősek
Most gyengék vagyunk, öregek
Lassan kihunynak a csillagok
Süllyedő hajónk fölött
Fekete a tenger sötét az éj
Rongyos vitorlánk tépázza a szél
Hiába várjuk, már nem jön a fény
Lenn a mélyben nincs remény
Tovatűnt ifjúság, keserű lét, valóság
Megfakult emlékek, elveszett remények
Elszakadt kötelék, gyötrő magány, egyedüllét
Fájdalom, üresség, pokoli kínok, szenvedés
Még maradnánk, de nincs itt semmi
Mi értelmet adna, hogy itt kéne lenni
Mindenkinek az útjában állunk
Kik szerettek valaha, várják halálunk
Jöjj el végre már
Megváltó halál
A kapun túl lelkünk
Megnyugvásra talál
/Szenti Attila/
English translation:
Golden Age
Here we are and would like to be
For thousands of years if we could
But it’s not so, time is terminate
Everything will pass away that was bad and sweet
Evanescent youth, acrid reality
Faded memories, lost hopes
Seceded privity, anguished privacy, loneliness
Pain, emptiness, infernal distress
We were young and strong
Now we are weak, old
Our stars are on the wane slowly
Above our sinking ship
The sea is black, the sky is dark
The wind tears our ragged sail
We wait in vain, light won’t come yet
Down in the deep there’s no hope
We fear in every minute
On the last nightfall of our life
We mourn ourselves, our rotting bodies
Our dying being born from beauty
We were young and strong
Now we are weak, old
Our stars are on the wane slowly
Above our sinking ship
The sea is black the sky is dark
The wind tears our ragged sail
We wait in vain, light won’t come yet
Down in the deep there’s no hope
Evanescent youth, acrid reality
Faded memories, lost hopes
Seceded privity, anguished privacy, loneliness
Pain, emptiness, infernal distress
We would stay, but there’s nothing here
That would make sense to be here
We obstruct everybody’s path
Those who have ever loved us are waiting for our death
Come at last
Redeeming death
Behind the gate our souls
Will be at peace
|
||||
6. |
A természet hangja
05:40
|
|||
A természet hangja
Megszólít a természet hangja
A tiszta öntudatlan lét
Mindennek teremtő anyja
Végtelen hatalma megigéz
Elbűvöl ezernyi arca
Szépsége rabul ejt
S ha feltámad tomboló haragja
Gigászi csatákat nyer
Rügyet fakaszt, életet ad
Vihart támaszt, villámokat
Elpusztít mindent, mi útjába áll
Ha nem tiszteled, leigáz
Azt hiszed te vagy az úr, hogy mindent megtehetsz
Büntetlen elveszed azt, mi nem tied
De én ezt nem engedem, sárba tiporlak
Rád zúdítom haragom, hogy lásd ki vagy
Elfeledted már régen az ősi hatalmat
Kártékony féregként élsz. Eltaposlak!
Tornádó, földrengés
Járványok, dögvész
Szennyezett tengerek, kivágott fák
A természet hangja bosszút kiált
Mi szép volt egykor, az enyészeté
Kietlen puszták, haldokló lét
Azt hiszed te vagy az úr, hogy mindent megtehetsz
Büntetlen elveszed azt, mi nem tied
De én ezt nem engedem, sárba tiporlak
Rád zúdítom haragom, hogy lásd ki vagy
Elfeledted már régen az ősi hatalmat
Kártékony féregként élsz. Eltaposlak!
Rügyet fakaszt, életet ad
Vihart támaszt, villámokat
Elpusztít mindent, mi útjába áll
Ha nem tiszteled, leigáz
Hiába építesz gátakat
Lecsapolhatod a mocsarakat
A harcban úgysem te maradsz állva
Valami mindig erősebb nálad
Árvíz mossa el vagyonodat
Forgószélként szétzúzza házadat
Vagy egészben lenyel, eltemet
Ha mérgében a Föld megremeg
Villám sújtotta fákon égő lángok ropogása
Tűzben elevenen enyésző emberek sikoltása
/Szenti Attila/
English translation:
The Voice of Nature
The voice of nature addresses me
The pure unconscious existence
Mother of all created
Whose infinite might bewitches me
Thousands of its faces charmes me
Its beauty enthrals me
And if rises again it’s raging anger
It will win gigantic battles
Bud, give birth
Create storm and lightnings
Destroy everything that comes in its way
If you don’t respect it, it will conquer
You believe that you are the master and you can do anything
Unpunished you take away that isn’t yours
But I don’t allow you that, tread you into mud
I bring my anger against you to see who you are
You had forgotten the ancient dominion
You are living as a harmful vermin. I trample you down.
Tornado, earthquake
Epidemics, pestilence
Polluted seas, cut out trees
The voice of nature calls for revenge
Once what was beauty, now is decayed
Bleak wildernesses, dying existence
You believe that you are the master and you can do anything
Unpunished you take away that isn’t yours
But I don’t allow you that, tread you into mud
I bring my anger against you to see who you are
You had forgotten the ancient dominion
You are living as a harmful vermin. I trample you down.
Bud, give birth
Create storm and lightnings
Destroy everything that comes in its way
If you don’t respect it, it will conquer
You can build barriers in vain
Marshes can be drained
In the battle you can’t remain standing
Something is always stronger than you
Floods carry away your wealth
Like a whirlwind will shatter your home
Or swallow you or bury
If the world shivers in its anger
Burning flames crackling on trees that were struck by lightning
Human shrieks decaying alive in flames
|
||||
7. |
Érted ég a máglya
05:00
|
|||
Érted ég a máglya
Eljött értünk a vég
Az álmunk véget ért
Sűrű köd szállt alá a baljós égből
Eltakarván minket egymás elől
Körülöttünk megfagyott a világ
Végtelen pusztákon magányos fák
Érted égjen a máglya
Fényt hozván az éjszakába
Lángjait táplálja tested
Elemészt mindent, mi maradt belőled
Gyűlölet szülte szikra
volt, mi belobbantotta
Vágyaink bennük élnek
Emlékeiddel a semmibe vesznek
Magába rántott az éj
Fekete halálos kéj
Gyönyörűséges tűz
Minden fájdalmat elűz
Kiégeti lelkünkből a kínt
Mi élteti e lángoló sírt
Érted égjen a máglya…
Még mindig vágyom utánad
Halálba taszít a bánat
Utoljára ragyogsz fel
Mindent elsöprő szenvedéllyel
Félelem járja át hangod
Eltorzul gyönyörű arcod
Sikoly tör fel torkodból
Ahogy szén lesz lassan húsodból
Lelked immár szabadon száll
Mint egy fej nélkül zuhanó döglött madár
Alábukik a semmibe
És ott marad örökre
Várj, maradj még, ne vidd el a fényt
Nem akarom, hogy porrá légy
De hamvaid szanaszét hordta a szél
Hajnalra végleg elvesztél
/Szenti Attila/
English translation:
The Stake Burns for You
The end came for us
Our dream came to end
Fog descended from the sinister sky
Hiding us from each other
The world has frozen around us
Lonely trees on endless wastelands
The stake is burning for you
Bringing light in the night
Your body is feeding its flames
Consumes everything that remained
Spark aroused by hatred
Something to burst into flames
Our desires live inside them
With your memories fall into emptiness
The night has dragged you into itself
Black, deadly pleasure
Captivating shining fire
Dispels all the pain
Burns out the torment from our soul
That keeps that flaming grave alive
The stake is burning for you...
I’m still longing for you
Sorrow pushes me into death
You’re sparkling for the last time
With an everything sweeping passion
Fear permeates your voice
Your charming face becomes distorted
A scream rushes up from your throat
As your flesh slowly gets charred
Your soul is flying free now
As a falling dead bird without a head
Submerges into the nothing
And stays there forever
Wait, stay with me, don’t take the light away!
I don’t want you to become dust
But your ashes were scattered by the wind
Until dawn you’re lost for good
|
||||
8. |
Tűzbe dobott szavak
08:18
|
|||
Tűzbe dobott szavak
Lassan égő emlékek füstje sötét és forró
Lángokba rejtett rejtélyek
Nem tűnnek el soha
Halkan morajló remények
Nyugodt csendben csillámló
Parázsba zárt lángnyelvek
Vagy csak a hamu halott pora
Tűzbe dobott szavak még megszólalnak utoljára
Kormos, ködös füstje eléd tárja fájdalmad, s reményeid
Magadba szívod, s fuldoklasz az igazságtól
Szemeid könnybe lábadnak
Úgy érzed, szétmarja e sűrű közeg
Hogy megölje vakságod
S láss újból világot
Elolvadt benned a kemény szikla
Melynek csúcsa az egekig ért
Elvegyült a reménynek hitt halvány szikra
Elmosta a tűz, mint eső a vért
Vibráló fény olvadt füstje
Árnyékot vet a fehér falra
Egy képet, melyre csak álmodban emlékeztél
Ködös erdőben jársz
Ahol minden sötét és szürke
És nem mered elhinni, hogy örökre eltévedtél
De halvány fény kerekedik a szürkülő homályból
Mint kóborló napsugár, kit száműztek otthonából
Elrabolja tekinteted, s csalogatóan magába ránt
Kiutat látsz benne, melyet a sors csak neked szánt
Hirtelen eltűnnek a fák és a sötét
Lángnyelvek őrzik lelked börtönét
Feleszmélsz egy érzéstől, hogy valami éget
Félő szavaidnak a lángok vetnek véget
Tűzbe dobott szavak még megszólalnak utoljára
Méltóságos jótevő, vöröslő rengeteg
Fénye éget és vakít, mégsem ad meleget
Összeroppantál, mint egy gyenge faág
Melyet a mohó láng emészt és rág
Szemeid könnybe lábadnak
Úgy érzed, szétmarja e sűrű közeg
Hogy megölje vakságod
S láss újból világot
Hirtelen eltűnnek a fák és a sötét
Lángnyelvek őrzik lelked börtönét
Feleszmélsz egy érzéstől, hogy valami éget
Félő szavaidnak a lángok vetnek véget
Meghazudtolt szavak csak téged idéznek
Üvöltő gondolataid kegyelemért esedeznek
/Szenti Árpád/
English translation:
Words Thrown in Fire
Smoke of slowly burning memories, dark and heated
Mysteries hid in flame
They’ll never disappear
Silently roaring hopes
Glimmering in a calm silence
Flames closed in ember
Or just the dust of the dead ash
Words thrown in fire speak one last time
Soot-laden, hazy smoke of them shows your pain, hopes
You soak them and suffocate from the truth
Your eyes fill with tears
You feel this dense smoke stings them
To kill your blindness
And see the world again
The hard cliff has melted inside you
Whose summit reached the skies
Mingled the pale sparkle believed to be hope
Obliterated by fire like rain the blood
Melted fume of the vibrating light
Cast a shadow on the white wall
An image which you remembered only in your dreams
You wander in a foggy forest
Where everything is dark and grey
And you don't dare to believe that you are lost forever
But pale light springs up from the greying shade
Like a roaming sunbeam whom exiled from its home
Steal your sight and drag you into itself attractively
You see a way out in it that fate brought to you
Suddenly the trees disappear, and the dark
Flames guard the prison of your soul
You perceive from a feeling that something burns you
The flames end your fearsome words
Words thrown in fire speak one last time
Honourable benefactor, redding slathers
Its gloss burns and dazzles, but doesn’t give warm
You cracked up like a weak branch
What a greedy blaze devours and gnaws
Your eyes fill with tears
You feel this dense smoke stings them
To kill your blindness
And see the world again
Suddenly the trees disappear, and the dark
Flames guard the prison of your soul
You perceive from a feeling that something burns you
The flames end your fearsome words
Belied words invoke only you
Your roaring thoughts ask for mercy
|
Streaming and Download help
If you like Athame, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp